Jó lesz itt, csillagvirág? Tetőtér, fotel, asztal, üvegplafon, felette csillagok… Shopping Mall Deluxe! Még a madár is elfárad, mire felér ide. Diadalmas köríve a kommercializmusnak a negyedik emeleten, tele bezárt boltokkal, az üvegkorlát mögött rálátással a nagy aulára, alant a tömeg épp ünnepelni készül valamit. Mit szólsz? Simán el tudnám adni ezt a helyet! Csak az a rém sok lépcső…miért nem lifttel jöttünk? Mindegy, legalább a patkányok nem másznak fel idáig. Nem, nem a tömegről beszélek odalent, úgyhogy ne örüljél, meg ne bazsalyogjál. Tedd le szépen magad ide, úgy… szegény fotel.

Nyugodtan vedd csak elő a kóládat, itt nem jár pincér. Gyerünk! Mindennapi cukrunkat add meg nekünk ma… Mit motyogsz? Ez Diet Coke? Aha. Ez most komoly? Nézz rám! Bagett, hambi, fánk, és egy forró csoki  után? Még a gyomrod is röhög, ide hallom! Ugyan már, ne gyerekeskedj, nem vagy kövér! Modellkedni meg úgyse fogsz. Mit nézel? A WC folyosót, ahogy a vége a sötétségbe vész. Brrr…nagyon izgi. Biztos kiment egy lámpa. Majd ne tojd össze magad, ha kimész pisilni. Mi? A régi uszodára emlékeztet, ahova gyerekkorodban jártál? Annak is ilyen homályos volt a vége…, ja persze ezt mesélted, azzal szórakoztál, hogy meddig bírsz elúszni a sötétbe. Aztán meg behugyoztál a vízben. Gratula. Most mellőzd kérlek. Hagyjál már a gyermekkoroddal! Az mindenkinek van! Neked a felnőttkor nem jött össze, ez van, semmi baj, ülj itt és bambulj kifelé az arcodból, csak engem ne vegzálj az emlékeiddel! Inkább bontsd ki azt a vackot, amit rendeltél! De mintha élnél!

Elég furán néz ki. Habár a te fejeden mi nem állna furán? Most örülsz, mi? Jól kibabráltál a világgal! Milyen élvezetesek is azok a kis gyomrosok, amiket be tudsz vinni, miközben vasököllel püfölik a fejed egyvégtében. Na, csak püföljék, meg is érdemled. Ne legyek ilyen szigorú? Hát menten berosálok! Mondd már meg, ki vesz ilyen hülyeségeket!? Ráadásul még annál is hülyébb okból? És már elnézést, de egy fülhallgató mióta néz úgy ki, mintha kocsonya lógna ki belőle? Kísérleti darab a fityfenét! Majd piszkálhatod ki a füledből. Feltéve, hogy egyáltalán kijön. És mindezt miért? Mert Francis nem akarja hallani a külvilágot, mikor zenét hallgat. Kellett neked akkor nagyvárosba költöznöd! Barom! Ja, pardon, el is felejtettem, hogy a nyelvleckék miatt van rá szükséged. Eh, nem negyvenévesen kell németül tanulni. Öreg vagy már, nem fog az agyad, estére el is felejted, amit tanultál. Igen, akkor áruld már el, mi mindenre emlékszel az elmúlt két évből? Ahh, undorító ez a zselé, ha engem kérdezel, de csak rajta, a te füled.

Milyen könnyű is az ilyen szánalmas kis lényeket boldoggá tenni. Na, gyönyörű vagy, fantasztikusan áll… Nem hallasz semmit, igaz? Majd olvass a számról, hehe…, sose tudlak megnevettetni. Na mi lesz a mai lecke? Ich bin ein Idiot? Vagy még nem tartasz ott? Tessék? Milyen fények zavarnak? Odalent biztos elkezdődött az esti matiné. Mi undorító? Hát istenem, ez a tömeg. Mindenhol ugyanolyan. Mellesleg  tele a placc jó nőkkel! Műanyag? Nézz már szét, te ökör, mi nincs itt műanyagból?? Baj az? Miért, te fából vagy? Mert vasból aztán biztos nem. Amúgy meg láttam, hogy bámultad őket. Mintha akkor nem lettél volna ilyen finnyás. Feljössz ide a magasba, és egyből nyomod ezt a fensőbbséges sódert? Mióta is nem volt kufirc? Inkább erről mesélj! Huhh, tényleg, már olyan régen…? A magam részéről én nem bánom, sőt! De a csepp kis lelked már szinte összeaszik ebben a nagy koplalásban. Mi van velem? Hogy én hogy bírom? Csillagvirág, én csak úgy zabálom a frusztrációt, ezen élek! Kettőnk közt ez a különbség.

Hé, várj csak! Kuss! Oda nézz! Ott ül valaki. Velünk átellenben, idefent. Ezt is én vettem észre, sasszem. Mert én nem csak magamra figyelek. Jól van, semmi különös, csak egy dagadt arab fószer. Nem nagyon látom, csak a lenti fények világítják meg néha. Mit csinál? Mintha csukva lenne a szeme. Ő is nyelvleckét hallgathat. Dehogy is, te hülye! Mit tudom én, biztos imádkozik! Nahát! De azt nem Mekka felé szokták? Jaj, ne vágj ilyen töprengő fejet, lövésed sincs, merre van Mekka. Nocsak, jól láttam, hogy félelem villant Franciske szemében? Jól van, nyugi! Túl sokat nézed a híradót. Ennek a Meki a Mekka, telezabálta magát, és most szusszan egyet, ennyi. Látod, ott van előtte a kólás flakon. Ilyen nincs! Az is diétás! Te, nem lehet, hogy van itt egy tükör középen, és valójában te ülsz ott? Jól van na! Röhögjél már egyszer! Ne aggódj, pár száz Big Mac még elválaszt attól a fazontól. Bár nekem úgy is jó lennél. Sőt.

Na, mi van? Keine Lektionen? Meg lehet kattanni ebben a süketségben. Legalább a szívverésed hallod? Pappa- pappa- rappa-bumm! Jól van, ne játszd itt a pszichopatát, kapcsold be a „She’s Gone”-t! Úgyis tudom, hogy azt akarod. Aztán kezdheted a sóhajtozást! Jó hangosan, ahogy szoktad, demonstráld a bánatodat! Ha tudnád, milyen vicces, mikor a tömött buszon csinálod és összenevetnek mögötted. Tényleg megér egy csaj ennyit? Mikor is lépett le Miriam? Két éve? És meddig voltatok együtt? Öt hónapig? Már ha azt, ami volt együtt járásnak lehet hívni. Na nem baj. Jelentéktelen embernek jelentéktelen dráma. Így fair. Miért mondok neked ilyeneket? Miért…istenem. Inkább hagyjuk…

Jól van, tudom, hogy nem csak őróla van szó. Mégis mit vársz, mit mondjak? Reagálnom se kéne már, annyiszor rinyáltál már emiatt. Szar folyton a gép előtt rostokolni a bankban, meg hogy alig látsz valamit a munka végére. Szemüvegről hallottál már? Lézeres szemműtét? Még nem hallottam olyanról, aki azért nem tanul valami értelmesebbet, mert nincs szeme hozzá. Nem pilóta akarsz lenni. Tudom, hogy nem hagyhatod ott a melót, mert akkor mehetsz vissza a szüleidhez. Mit tudom én, mit csinálj, én már csak röhögök rajtad! Vesd le magad innen a tömegbe. Na, mit szólsz? Legalább húsz méter, az eredmény garantált. Na, beindult a buli odalent, úgy tűnik. Miért nem mégy oda a korláthoz, kicsit körülnézni legalább? Én biztos nem löklek le, haha!

Inkább sört vettél volna, attól normálisabb vagy. Egy jó Guiness-t. Miféle szünetről hablatyolsz? Hány napja nem ittál, három? Na igen, tartasz pár nap pihenőt, aztán úgy berúgsz, hogy az még nekem is sok. Igen, valóban mondtam régebben hogy ne igyál. Amikor még úgy tűnt, lehet veled kezdeni valamit. De aztán rájöttem, hogy kábé a hatodik feles után leszel csak elviselhető társaság. Az lehet, hogy mielőtt megismerkedtünk jópofa, bohém filozófus voltál ittasan. De amit én láttam eddig, háát…jobb ha senki nem megy olyankor a közeledbe. Nem baj. Azok a mi legmeghittebb óráink, igaz? Hízelegtél nekem azzal a pofonnal a múltkor. És nem törődtél vele, hogy jóval öregebb és részegebb volt nálad. Józanul bezzeg picsogtál utána eleget, nem győztem hallgatni, hogy így bánod, meg úgy bánod. Mi?? Ne motyogj! Minek nincs értelme? Nem hallom. Mit agyalsz még itt is? Vettél volna inkább videojátékot, nem túráztatnád ennyit az agyad. Na, inkább adj egy puszit!

Akkor kapd be! Duzzogsz itt nekem! Itt ülök egy kopaszodó, hájasodó negyvenes lúzerrel, aki a társaságomban is azon vinnyog, hogy se kutyája se macskája. Egy bevásárló központ tetején, csak azért hogy tesztelje a zajbiztos fejhallgatóját. Ennél jobban az Úristen se tudna téged elszeparálni az emberiségtől. Elment nekem az eszem! Igen? Igen??? Csak tudod, seggfejkém, az van, hogy rohadtul unatkozom! Körül vagyok bástyázva a szaros kis gondolataiddal! Az egyetlen szórakozásom az, ha mérges vagy! Ilyenkor végre igazibbnak tűnsz. És mostanában már nem is kell, hogy valami igazságtalanság érjen, ugye? A múltkor, kocogás közben, mikor meg kellett állnod, mert annak a csajnak a pincsije rád morgott. Szerencsétlen, nem tette zsebre, amit kapott… Imádtam! Azt tetted, ami természetes, visszaéltél az erőfölényeddel. Sapiens vagy, csillagvirág, erről szól a történelem. Lassan levetkőzöd a lelkiismereti gátlásaid. Neked jobban áll ez, hidd el! Na és a jegypénztáros csóka? Ahogy letoltad! Nem is tudtam, hogy ilyen változatosan tudsz káromkodni. Pedig járt a keze, mint a motolla. Csak hát nem volt elég gyors, meg meleg is volt. Élvezted, hogy dadog, igaz? Nyugi, én is.

Én persze Miriam…nem hiszem, hogy van még nő, aki ennyi mocskot kapott volna a nyakába szakításkor. Szerencséje, hogy megúszta egy sírógörccsel. Úgy kell neki, üresfejű luvnya! Fel nem foghatom, mit láttál benne. Csak ne keseregtél volna utána annyit. Jézusom, ember! Ki akartad engesztelni! Még te védted, hogy biztos történt vele valami gyerekként, és azért nem volt képes szeretni téged. Te csak ne bólogassál! Ez egy baromság! Mindig a gyerekkorra fogni…Uncsi közhely. Nem szeretett téged, és kész. Mit akarsz, még csak fel se vállalt! Pedig jó állásod van, még ha te nem is gondolod úgy, és nem vagy annyira ronda sem. Honnan tudjam én azt, miért nem szeretett. Kit érdekel? Ahogy elváltatok, nem is igen fog már ebben az életben. Alighanem te tehetsz róla. Én legalábbis biztosan nem.

Hát ez nem igaz, megint a gyerekkorával jön... Mert, mi történt veled? Gondoljuk csak át! Ugyehogy semmi. Szegények voltatok és a szüleid sokat túlóráztak. Hú, te szegény! Nem vert, nem erőszakolt meg senki. Mi? Már miért kéne nekem tudnom, hogy mi történt? Ott se voltam, hülyegyerek! Ajjaj! Ne igyál több kólát! Te tényleg kezdesz megbuggyanni. De most úgy igazán tényleg… Persze ebben a csendben nem is csoda. Tisztára mint azok a süketszobák. Félóráig se lehet bírni bennük. Meg még ez a villódzás is… odalent elszabadult a buli. Szóval, a kedves Francis azt képzeli, hogy mi gyermekkorból ismerjük egymást. Drágaságom, tényleg nem emlékszel, mikor találkoztunk? Nahát! De cukiiii! Hogy én? Nem is titokzatoskodom. Nem röhöglek ki. Na lássuk! Vegyük górcső alá azt a fránya gyerekkort.

Lehetséges, hogy a kis Francis-szel történtek dolgok? Ajjajjaj. Talán valami esetleg mégis csak becsúszott valahova, ahová nem ildomos? Jó mélyen. És elültette benned a lassú rohadás magját… Hmm, mit mondtál, hogy is hívták a nagybácsidat? Jó, jó!! Nyugi!! Jézusom, ember, orrod ütötted magad! Csak szívattalak! Nyugodj már meg! Nem történt veled semmi sem, arról tudnék. Töröld meg az orrod! Miért, szerinted felnőttkorban nem eshet meg veled semmi, ami nyomot hagy? Amitől mintha örökké bandzsítanál? És ami után…hehe… lesz egy új legjobb barátod? Jól kifogtam, hogy épp te jutottál nekem. Na, hát tényleg nem rémlik semmi? Persze aznap kokóra ittál. Tényleg nem kokózunk majd megint? Hátha kapnánk társaságot! Mondjuk egy csajt. Ki tudja, hogy működik ez, és végül is vannak feminim vonásaid. Ahh…nem, tényleg nem emlékszel, hihetetlen!

Miriam után volt pár héttel. Ki voltál készülve és csatakra benyomtál. Hajnaltájt el kezdtél keménykedni a bárban, kerested a helyi alfahímet, hogy majd te lenyomod. Találtál is egyet hamar. Gyorsan a földre kerültél, de utána már nem bántott. Tényleg alfa lehetett. Megúsztad néhány horzsolással. Na megvan már? Én segítettelek fel. Kérdeztem, mi bajod, erre elküldtél anyámba. Egyből felkeltetted az érdeklődésem.

Mi a fene van odalent? Divatbemutató, hogy így villognak a vakuk? Vagy már hallucinálunk? Mióta ülünk ebben a csendben? Azt mondják, a süket skizók látják a hangokat. Te látsz valamit? Úristen! Igen, ott! Nézd! Egy hatalmas gorrilafej emelkedik ki az aulából, látod! Nem látod? Nem ott! A másik aulából, feletted! Nyugi, csak szívatlak! A baromja, nem felnézett, haha! Hagyjuk a kokót, inkább LSD-zzünk legközelebb! Haha! Na, csak egyetlen apró nevetést, Francis! Ennyire nem lehetsz fafej!

Mi van?? Miért is hazudok én? Nem vagy skizofrén? Jó, rendben, ha te mondod… Akkor én se vagyok. Fogok itt veled szórakozni! Szerinted nekem ez olyan nagy mulatság? Mondjak valamit? Elmész te francba! Semmire se vagy jó! Se jó nem bírsz lenni, se rossz. A jósághoz lusta vagy. Olyan jól keresel, de adományoztál már valaha? Adtál te egyáltalán bárkinek bármit ebben az életben? Jó kérdés, mi? Nem kell átgondolnod. Nem adtál. Miriam-et meg inkább csak hagyjuk. Nem véletlenül tiltotta le a számod, te is jól tudod. Rossz meg nem mersz lenni. Elég ha a tegnapi esetet vesszük. Pedig azt hittem, hogy hátha most. De nem csináltál semmit. Pedig az a dagadt ribanc szándékosan ment neked többször a boltban. És nem csak azért, mert nem fért el a szűk sorokban. A hülye gyereke meg úgy visított, mint a szúrt malac. Ott szurkoltam. Már olyan jól elképzelted. Ahogy rétegenként nyesed le róla a hájat, egyiket a másik után a kölyke előtt, egy rozsdás machetével. De a legszebb mégiscsak az volt, mikor a csöpögő késsel fogtad, és kettészelted a visító porontyot! Kirázott a hideg a gyönyörtől. Ha akkor hozzáférek a kezedhez, ki is verem neked ott helyben!

Nem kell befognod a füledet, egyébként se tudod, rajta van a fejhallgató. Ne kiabálj, úgysem hallod. Te sírsz? Még nem láttalak sírni! Szórakozol velem? Amikor amúgy is rohadtul idegesít ez a villódzás! Kisül a szemem! Legalább ritmusra menne. De ez a csend mindenesetre jó, legalább elmondhattam, ami bennem volt, úgyse hagysz soha szóhoz jutni. Mintha most sötétebb lenne. Micsoda? Mi az, beakadt a lemez? Ezt már az előbb is mondtad. Minek nincs értelme? Az életnek? Nahát, rájöttél, csillagvirág? Negyvenakárhány évesen? Ettől vagy úgy oda? Nem tudok annál sokkal szörnyűbbet elképzelni, mint hogy az életnek van ember számára is felfogható értelme. Azt mondod, van, aki megtalálta? Hazugság. Hazudik magának is, de leginkább mások előtt vetít. Vagy csak ostoba ahhoz, hogy megértse, hogy nincs se rendszer, se fejlődés, se sors, se katarzis. Figyelj, tiszta sor. Aki rájön erre, az szépen kiszáll. Neked is ezt kéne tenni. Nézz magadra, jóember! Jobb már nem lesz, annak a kulcsa nincs nálad, de még ha előtted lenne, se ismernéd fel. Kezdő alkoholista vagy skizoid, paranoid tünetekkel, súlyosan antiszociális viselkedéssel, düh és pánikrohamokkal. Meg a bársonyos baritonommal a fejedben. És még én is eléggé utállak. Minek ezt tovább húzni? Pontosan tudod, hogy minden szavam igaz. Akkor a hallgatást vehetem egyetértésnek? Hogy miért mondtam akkor, hogy kokózzunk? Á, az csak úgy kiszaladt a számon. Mi lesz velem? Kedves, hogy érdeklődsz. Öreg haver, tudod, én afféle vándor vagyok. Csatangolok, bandukolok, aztán néha hopp, otthonra lelek. Az olyan fazonokat szoktam kipécézni, mint amilyen te vagy. Jobb ha tőlem tudod meg, nem vagy te olyan kivételes. Igazából annyi van belőled, mint a szemét.

Leharcoltnak tűnsz. Nem hagytalak aludni? A hajnali beszélgetéseinkre célzol? Te pofáztál annyit! Komolyan, ijesztően nézel ki, pláne ebben a szürreális környezetben. Ajj, megőrjít ez a villogás! Figyelj, mennék már innét a búsba! Szerintem mindent megbeszéltünk. Úgyhogy légy oly civilizált, vonszold oda a kövér segged a korláthoz, és ugorj! Hagyj valami nyomot a világban! Ha mázlink van, egy négyesikres babakocsin landolsz.

Mit akarsz? Nem figyeltem, mi van? Kicsoda? Jé, hiszen ez az arab fószer! A fenébe is, vedd már le ezt a szart a fejedről, nem hallom, amit mond! Mi ez az irgalmatlan ropogás? Hogyan? Nem hallom. A keze? Mit nézzek a kezén? Hoppá, az tényleg egy géppisztoly? De hát mit akar? Mi az, hogy ne legyek hülye? Meg akar ölni? Most akkor mi lesz? Ránk emeli a fegyvert. Azaz, rád! Hogyhogy ilyen csend lett megint? Visszatetted a fejhallgatót? Melyikünk szíve ver ilyen erősen? Ne lőj! Hallod? Mondjad neki, hogy ne lőjön! Tedd fel a kezed? Én meg se bírom mozdítani! Bújjál el! Vetődjél! Csinálj már valamit! Úristen, mi van veled? Te min röhögsz? Nem vicces! Még a te életednek se lehet ennyire elcseszett, idióta vége!!

Uhh, a francba! Mi történt? Meghaltunk? Szólj, ha meghaltál! Miért látok csillagokat?? Ja, az a tetőablak. Értem már, felborult a szék! Akkor még élünk, nem? És hol van a pasas? Hová tűnt? Micsoda? Úristen, valaki jön! Biztos a haverjai! Akkor az a ropogás lövöldözés volt… Ne sikíts! Ezek rendőrök! Feltápászkodnál végre! Iszonyúan fáj a vállam! Jó, tudom a tiéd is. Nem hiszem el, hogy ez a barom meglőtt! Valahogy próbáljunk felülni. Jézusom, az ott ő?? Ne nézd, ha nem bírod! Hé, én azért hadd nézem! Na! Hagyd hogy felsegítsenek! Hogyhogy fogjam be?? Mi az, hogy fogjam be?? Szerinted nekem lesz kínos, hogy végigücsörögtél egy terrortámadást, mert nem hallottad a lövöldözést?? Mondjuk ennek a kacatnak elég jó reklám lesz, az biztos. Hé, te figyelsz arra, amit mondok? Nem tetszik ez a fény a szemedben. Hahó!! Francis!!

Ezt nem hiszem el! Még mindig vigyorog! Nem bírta el. Meggárgyult és úgy maradt! Jó, eddig se volt százas, de most tényleg. A jó életbe, Francis, nem hallom, hogy mit gondolsz? Rémséges ez a mosoly. Mi jár a fejedben? Tán csak nem ihletet kaptál? Legközelebb nálad lesz a géppityu? Vagy mi van? Jaj, ne legyél már ilyen anyámasszony katonája! Miért fordulsz el? Ott vannak a hullák, igen. Jól van, mindegy, csak le ne ess a lépcsőn! Ilyenkor nem szoktak valami törülközőt rakni az emberre, mint a filmekben? Ilyet se látsz minden nap. Úgy piroslik a szökőkút, mintha málnaszörppel lenne tele. Ahh, menjünk innen, ez még nekem is sok. Szegény kiskölyök, vajon lány volt vagy fiú? Vigyázz már, még rálépsz a kezére, te hülye! Úgy! Szóval kussoljak. Milyen eredeti. De legalább már válaszolsz.  Miért köszönsz el? Mész valahová? Na ne csináld, Francis, most komolyan beszélsz? Ennyire gyűlölsz? Á, dehogy is, nem érdekellek már annyira se. Látom rajtad. De most miért? Ártottam én neked? Az az átszellemült fej…látnod kéne magad.

Tényleg értelmetlen? Ezt hogy érted? Élni? Miért, én miről koptattam a szám egész idáig? Abban se volt ráció, hogy lelőttek, abban meg pláne nem, hogy túlélted. Akkor meg mit örülsz? Értelmet találtál az értelmetlenségben? Nagyon kihúztad magad. Mint aki nem ismer lehetetlent. Rád se ismerek. Tudom már! Most majd el lehet dicsekedni az esettel, lehet sztorizgatni nagyokat. Talán még be is csajozol, ha valakinek bedobod, hogy itt voltál. De legalább történt veled is valami. Kukucs! Csillagvirág! Erről van szó, nem? Unatkoztál, kókadoztál a saját kis kavics létedben aztán  a víz egy kicsit odébb sodort, és most zsír új a kilátás. Ennyi. Köszönöm. Hol kell átvenni a doktorit?

Hallasz még, pajtás? Hé? Jó, rendben, vettem az adást. Nem kellek, innen már egyedül is boldogulsz. Ne aggódj, elleszek. Csak nem szoktam hozzá, hogy elhessegetnek, mint egy böglyöt. Nem mintha aggódnál. Szia?? Ennyi?? Két meghitt év után? Dögölj meg! Jössz te még az én utcámba! Nem kell két év, és megint ott leszel, ahol voltál. Vagy még lejjebb. Azt hiszed, hogy most már minden oké, és boldogan élsz, míg meg nem halsz? Neked ez áll jól! Hogy minden szar! Kellek neked! Nemsokára úgyis jön az, hogy már nem áll fel, sőt nem is lesz nőd évszámra, amilyen mulya vagy, és majd mikor atomra betépve belerúgsz az első nyivákoló…  Na! Francis, ne legyél már ilyen! Itt kérlellek. Én, téged! Na!! Tudod, hogy amúgy mindent leszámítva bírlak! Nem véletlenül választottalak téged. Oké. Ha nem, nem. Nekem is van méltóságom. Menj csak. Meglátjuk, mire jutsz egyedül. Azért kíváncsi vagyok. Szóval…na mindegy. Akkor szevasz, minden jót! Majd írj…. Ahh, kár, hogy már nem hallasz. Ezen tuti, hogy röhögtél volna.

                                                                                                          Dublin, 2018-07-17